Qpak

Beszélgetések

Találtam millió csíkot!
Fogtam elhaló kezet!
Képzeltem kékes eget!

S Hallgattam élők víg dalát!

Ízleltem mézes bort,
Szagoltam kélyes mérget.
Találtam sötétkék telet.

S Hallgattam halott gyermeket!

Égről csillagot!
Kézből harmatot!
Szemből képet!
Létből téged!...

S Hallgattam mélyen!

Ébredések.
Robbanó képek

Cseppről...
...Cseppre...
Végem.

S Földbe égtek
Csillagépek!
                          /2004.03/VIII.

Vallomás

Mély lélegzet, suhanó pillanat
dobbanás, múló gondolat!
Mitől félsz?
Mitől reszkedsz hangtalan?
Szavad egy árva mozdulat.
...
...
                         /2004.03./IV.

Ezüstcsepp

Hideg gondolat hátamon, érzem
Futnak, futnak távoli, vak lények
E pillanatban hátrafordulok,...
Ajkaid érzem ajkamon.

Szemedben gyöngyszín könnycseppből olvasok
...
Szerettelek, Szerettelek nagyon.

                         /2004.03./III.

Érzés

Éhséges hiány, vérezüt látomás
...
Pillantás
Mocskos kék ég, árnyas táj
...
Rezdülés
Keserves hiány, mozdulatlan vágy
...
Gondolat
Egy halk, szép talány
...Szeretlek
talán!
                         /2004.03./II.

Kettőspont

Mély halálról álmodom
Tündöklő cseppel változom.
Percekben lépek,
Pontok közt élek.
Mint képek
P	il  l   a n	a	tbó	l
Élek.

Csapongó teljességek
Zuhannak porba,
Tudástól félve
Távozunk a múltba.

Egyenes képek, idő, sík, élet.
Pontokká szakadva egyesül a
végzet.
                         /2003.03./I.

Eső

Íztelen éjji árnyak lépnek
Időben nem érzem a létem.
Csattan egy csepp a kőkemény betonon,
Vérfoltot érzek ajkamon.
Csattan egy csepp a kőkemény betonon,
Látom a sebeket arcomon.
Agyam szétvetve rohanok.
Csattan egy csepp a kőkemény betonon,
Hörögve halálról álmodom.
                         /2004.02./VI.

Táncaim II. (Homokóra)

Szatén homokcseppek követnek nyomtalan
Meg-megránt az élet egy pillanatban
Csorognak sárga könnycseppek némán
S a tükörödből holt lélek néz rám!
                         /2004.02./V.

Karmok

Szárnyak érintik bőröm
Érintések mossák arcom
Harmatból érzek vérszagot.

Porszemek mozognak fejemben
Fénytől sötétbe kapok
Kezemmel puhát markolok.

Csendesen füledbe suttogok
Mozognak régi illatok
Kezemben Szíved hordozom.
                        /2004.02./IV.

Kehely

Ezüstfényes alkonyra tér a nap,
Harmatázta lepelben lépek.
Körülöttem hanyatlanak
messzeségek.
Hallatszanak szavak
Felremegnek képek,
Átáztatnak tüzeshideg mérgek...
Ajkam viasz cseppet érez.!.
                            /2004.02./III.

Pillantás

Pillanó szárnyas léptek halkan
Sötét talányból szőtt dallam
Karcos üvegszemek némán
Foltokban piszkos csillanó gyémánt

Pötty
Mégegy pötty
Vörös pötty
Már két pötty
Ezer pötty.
                       /2004.02./II.