Szeretlek

– Qpak
ismeretlen végtelen!
távolságban életem
csillagokba révedek!
életem, az életed
végtelenben képeket!
pillanatom a végzetem
kezedben az életem!
szemeid, a végtelen...
csakis érted létezem...
                         /2005.05./I.

Álmaid felett

– Qpak
S sikoltó kezek ölelésében
Rettegve nézem múltam, jelenem
S létem

Most némán kísértek az éjben,
Hol tétova kezek, mozdulatlan éjji neszek
Szaggatják halvány képemet!

Látlak TÉgED
Végzet!
Halott!
Döglött!
éber

kereslek a messzeségben!

Felettem az ég sötétje
alattam a mezők messzesége
S hiányodból megannyi csepp
esőként öntözi ezt!

Nézlek!

Te nem látsz!

Arcom holtsáppadként néz rád
S mint elvágyódó kép
arcod ho...
...mályba vész!
De én látom még.
Bár az idő és a tér távolba nyúl,
Én részegként mozdulok vadul...
De én látom még.
Halált hoz az esti szél,
Bár nem érzem, tudom!
Mélysötét halott alkonyon
Bár nem tudom mikor?
Hol?
De én látom még.
De kit?
S hol?
De követlek
követlek
tudom-
míg mosolyod szívembe hatol...

Kellemes nyári alkonyon
Életem a halálnak dalol!
                         /2005.04./II.

Távolság

– Qpak
Mitől félsz?
Mitől reszketsz hangtalan?

Mindenem egy árva mozdulatban...

Téged nézlek Álmaimban!
                         /2005.04./I.

Az Életem

– Qpak
Léptek hallanak kristályszín papíron,
Nyomok látszanak sötétszín hangokon
Szemedbe fagyott életem,
S én kutatom,
keresem
végtelen.

Ezüstkék fellegek ontják harmatszín véremet.

S csillagos nyári éjjelen
Idegként
pendült
érzelem
Mi felvágja
védett lelkemet!

S míg fölém hajolsz csendesen,
/Kezedben halálom lelem.../
Pendülnek húrok, ridegen!
Utolsó lélegzetem veszem,
S  szívem még egyet dobban... veled!
                         /2005.03./IV.

Én!?

– Qpak
Miért?
Várlak!
                         /2005.03./III.

Anett

– Qpak
Árnyak,
... Percek,
   ... Tévedések!

Vágyak,
... Léptek,
   ... Felejtések!

Térben veszett emlék!
Távolodó vágyott percek,
Múltba fúló érzésekből
Születendő tervek!

Mélysötét éjből
Tükörsima Fénybe!

Csak fel ne riadjak! a
halott, hideg térbe!

Megcsillan a koponyámban acél rideg éle!
S egy pillanatba fagyott létem minden képe...
                         /2005.03./II.

Vörös sál

– Qpak
Véremből életem veszem!
Testetlen, néma fellegek
Látásba vakult emberek,
Keringnek szüntelen!

Felhőkbe rejtem képemet
S néma,
Csontfehér
Szemekben találom
Testetlen lényegem!

Levegőt veszek nesztelen!
Lélegzem!
Lélegzem!
Veled?

Tudatom testedbe temetem.
Lelkemet tépik vágyott életek!
Szemedbe nézek!
Nem látsz!?
Kristályos percek telnek
így nyomtalan!
S vérem világít az éjsápadt Homokban...
                         /2005.03./I.

Mosolyod

– Qpak
Mélykék vizeken
Halálba hulló szemek
Kérik, kérik
Sötét kezemet.

Pillanatból képeket szövök.
Lépek, de térdem recsegve
Zuzza szét halványezüstszép szirom.

Mosolyod mint édesen vágyott karom.
Magamban monoton dúdolom:
Most már barátok vagyunk!!!
                         /2004.09./I.

Móni

– Qpak
Két lépés...
Üresfehér képek
Két lépés...
Csendesedő élet
Két lépés...
Mozdulatlan táj
Két lépés...
Percről-percre fáj
Két lépés...
Vércseppek az égen
Két lépés...
Holtan látlak Téged!
                         /2004.08./II.

Fagyott szerelem

– Qpak
Sárgásan izzó tereken
Apró, gömbszerű életek.
Kéken vérző tengerek
Ontyák égszín véremet.
De sikolyom jégbe temetem...
S Fagyhalott
Néma
Emberek
Táncolnak régmúlt
lépteken.
                         /2004.08./I.